Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bedurvulhatnak a betörők

2012.01.08

Bedurvulhatnak a betörők

Alkotmányos alapjog lett az önvédelem. A kriminálpszichológus szerint néhány betörő vagy támadó halála átmenetileg visszatartó erő lehet, hosszútávon azonban még agresszívabbá válhatnak a bűnözők. A megoldás továbbra is egy hatékonyabb igazságszolgáltatás lenne és egy más jellegű Btk.

 

A január elsejével életbe lépett új Alaptörvény V. cikke szerint „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához." Ezt a kérdést eddig csak a Büntető törvénykönyv szabályozta.

„Az Alaptörvény Szabadság és felelősség részének V. cikkében megfogalmazott önvédelemhez való jog csupán annyiban jelent újdonságot, hogy az eddig egyéb alkotmányos jogokból levezethető önvédelem jogát most külön cikkben fogalmazza meg” – hangsúlyozta lapunknak Gellér Balázs, az ELTE Büntetőjogi tanszékének habilitált docense.

A szakértő hozzátette: a tulajdonhoz való jogból és a személy sérthetetlenségéhez való jogból eddig is levezethető volt az önvédelem joga, vagyis eddig is alkotmányos védelemben részesült az egyén személye, illetve javai és ebből eddig is következett a jogos védelemre való jogosultság. „A jog gyakorlásának és elbírálásának módja az alaptörvényi újrafogalmazás miatt semmiben nem változott, egy deklaratív újrafogalmazásról van szó” – hangsúlyozta Gellér Balázs.

Nem lesz több fegyver a lakosságnál

A kriminálpszichológus szerint ennek ellenére a változtatásnak lesz visszatartó ereje, de csak egy ideig. „Ha az elkövetkező időszakban a rablások közben meghal pár támadó, mert az áldozat megvédi magát, egy ideig csökkenhet a bűnözés. Ezt követően viszont fel lesznek készülve az ellentámadásra, így egyre erőszakosabbakká válhatnak” – mondta lapunknak Végh József.

Hozzátette: aki nincs felkészülve a támadásra, két és félszeres hátrányban van a támadóval szemben, így még ha valakinél van is fegyver, egyáltalán nem biztos, hogy használni tudja. Végh József szerint egyébként nem fognak sokkal többen engedélyt kapni önvédelmi fegyverre, mint most, így a betörőknek továbbra sem kell attól tartaniuk általában, hogy az értékeit védő tulajdonos pisztolyt ránt.

Gellér Balázs is úgy véli, hogy ettől a szabályozástól semmiképpen nem szaporodhat meg az önvédelmi lőfegyverek száma, az ahhoz való jogosultság szabályai nem alkotmányos szintű szabályok, azok nem változtak. „Konkrét példával élve, az engedély nélkül tartható gumilövedékes fegyver használata jogszerű, ha az azt alkalmazó arra ébred, hogy lakásában, házában éjszaka idegenek mozognak, még akkor is, ha a dolgok elvételét még nem kezdték meg” - mondta a szakértő.

Hatékonyabb igazságszolgáltatás kell

A kriminálpszichológus és a jogász szerint sem változtat majd a jelenlegi helyzeten az, hogy a jog bekerült az Alaptörvénybe.

A megoldás Végh József szerint egy hatékonyabban működő igazságszolgáltatás lenne, az, hogy a rendőrség megtalálja a betörőket, a perekben pedig rövid időn belül ítélet szülessen. Jelenleg ugyanis az okozza a legtöbb érzelmi-lelki gátlást, hogy gyakran csak évek múlva születnek ítéletek ilyen ügyekben.

Az ügyvédként is dolgozó Gellér Balázs szerint a valódi eredmény eléréséhez egy teljesen más jellegű Btk. módosításra lett volna szükség, méghozzá a joggyakorlat által alkalmazott arányossági követelményt meg kellene szüntetni és az elhárító magatartás mércéjéül a szükséges, de legkisebb sérelmet okozó magatartást kellene meghatározni.

„A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság szervezett bevonása a közrend fenntartásába mindenképp nagyban növeli nemcsak a lakosság szubjektív biztonságérzetét, hanem a bűnmegelőzési képességet is”- hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette: ez nem feltétlenül jelenti a jogos védelmi szabályoknak a támadóra nézve hátrányos megváltozását. „A bűnözés csökkenése a rendfenntartó erők fokozottabb fellépésével mutat korrelációt, és ezekben a jogrendszerekben épp, hogy elég szigorú keretek közé vonják a jogos védelmet.” Ennek oka a büntetőjogász szerint az, hogy az arra való hivatkozás valós bűncselekmények elfedésére is szolgálhat. Jelenleg tehát szükséges, de elégséges lenne az említett arányossági követelmény megszüntetése.